|
|
|
Ácsmunka, tetőszerkezet építés
Új tetőépítés, Tetőfelujítás, Tetőátalakítás, Autóbeállók, Szalatlik, Terasz befedés, Pergolák, Előtetők, Kerti fa szerszámtárolók, Faházak, Fából készült játszóterek.
Tetőfedés
Cserépfedés: Bramac fedés, Tondach fedés, Leier fedés, Creaton fedés, Mediterrán fedés, Altek fedés, Azúró fedés.
Zsindelyezés: Iko fedés, Katepál fedés, Tegola fedés, Villas fedés, CertainTeed fedés.
Bádogos munka
Ereszcsatorna készítés, korcolt lemezfedés, orom, fal, eresszgély készítés, Falfedés, Komplett tető bádogos munkái.
Tetőtéri ablak beépítés
Velux és Rotto ablakok garanciális beépítés.
Teljekörű tetőanyag beszerzés
Az első tetőléctől az utolsó fedőanyagig.
Magamról
Zachár Zsolt vagyok, 1993-ban végeztem Ács-tetőfedő ként a Bokányi Dezső Építőipari képzőben. Azóta folyamatosan a szakmában dolgozom. Először mint Egyéni vállalkozó működtem de bővültek a megrendelések és az ácsmunkával kapcsolatos ismereteim is gyarapodtak ezért 2008-ban megalapítottam a Zachár-Ács Kft-t.
Az idő során megtanultam, hogy a teljes körű szolgáltatás nyújtása már fél siker a piacon-mert hiába jó ács valaki, ha nem tudja hol kell jó áron jó anyagot beszerezni-ezért megkerestem a leg korrektebb áron dolgozó és a legjobb tetőanyagokat forgalmazó kereskedőt és tőle szerzem be a szükséges anyagokat! Arról nem szeretnék regényt írni, hogy menyire fontos cégemnek a jó munka elvégzése, erről árulkodjanak a referenciában található képek.
Ha valakinek bizonyíték kell nem ígéret azt el tudom vinni a tulajdonosokhoz és megmutatni,hogy valóban én csináltam a munkát nem pedig az utcáról fényképeztem.
Tisztelettel: Zachár Zsolt
Ácsmunka, Ácsszerkezet építés
Az ácsmunka a fával történő szerkezet- ill. tető építését, javítását, faépítmények elkészítését magába foglaló tevékenység.
Jótanácsok: A háztető megtervezésekor számos szempontot figyelembe kell venni, nem hagyatkozhatunk egyedül az ízlésünkre és esztétikai elképzeléseinkre. Elengedhetetlen arra is gondolni, hogy a fedésnek bírnia kell a komoly igénybevételt, a hőterhelést, a szelet, a fagyot, valamint jó szigetelő képességgel is rendelkeznie kell. Ma Magyarországon a két legelterjedtebb tetőburkolat az agyagcserép és a zsindely, ám még e kettő között is nehéz dönteni, hiszen előnyök és hátrányok hosszú során kell kiigazodni.
A természetes alapanyagokból készült, korszerű égetett agyagcserép mutatós, hosszú életű, sokáig megtartja a színét, és hiba esetén könnyen javítható. Hátránya, hogy súlya miatt masszív tetőszerkezetet igényel, és 25 fok alatti hajlásszögnél már nem alkalmazható, sok vápa esetén pedig nem kevés munkával és hulladékkal jár a fölszerelése. Forma- és stílusbeli gazdagságának hála azonban rengeteg lehetőség rejlik ebben az anyagban: lehet hódfarkú, egyenes, hegyes, hornyolt, zsindelyhez hasonló és gótikus, színét tekintve pedig téglavörös, natúr vagy éppen fekete. Ezek közül a legdivatosabb még mindig a hódfarkú változat, a klasszikus téglavörös színnel párosítva.
A cserepek ezen kívül készülhetnek sima széllel vagy hornnyal. Ugyanakkora felület lefedésére az előbbiből több darabra van szükség, mert nagyobb felületen kell takarniuk egymást ahhoz, hogy a tető tökéletesen védjen az esőtől, hótól, széltől, és megfelelő szigetelő-képességgel rendelkezzen. A hornyolt szélű cserép oldalcsatornájával elvezeti a vizet, ezért elég, ha kisebb felületen fedik egymást. Ma már a cserépfedés is összetett rendszert képez, hisz alapcserépen kívül kaphatóak szegőcserepek, kezdő-, átmenő és lezáró cserepek, félcserepek, kúpcserepek, rögzítőelemek, valamint a porhó bejutását is megakadályozó alátétfólia is. Ma már arra is van lehetőség, hogy minden szükséges elemet egyazon gyártótól szerezzünk be, megelőzve minden pontatlanságot, lehetséges hibát, illetve megtartva a színegyenletességet.
A leggyakoribb panasz az égetett agyaggal szemben a cserepek nem megfelelő fagyállóságára vonatkozik. A kerámiaanyagok pórusrendszerébe hatolt víz a nagy hidegben megfagy, ilyenkor a víz térfogata 10%-kal megnő, ezt a nyomást pedig a pórusok falai nem tudják elviselni. Ilyenkor a cserép repedezik, lemezesen törik, esetleg szétmállik. De problémát jelenthet az is, ha nem kielégítő a termék víztartó-képessége, esőben, hóban ugyanis a pórusok telítődnek, ilyenkor tehát fontos, hogy a cserepek a beszívott vizet megtartsák, és az ne hulljon a padlástérbe. Ezeket a veszélyeket azonban a minőségi gyártók képesek kiküszöbölni.
Ugyancsak kezd népszerű lenni hazánkban a bitumenes zsindely, vagyis az üvegfátyol vagy cellulóz betétanyagú, bitumennel átitatott és bevont, felső felületén felületképző őrleménnyel hintett tetőfedő lemez, amely könnyen kezelhető és jól formálható. A magyar piacon legalább húsz különböző bitumenes zsindely vásárolható, mintegy tízféle formában, valamint rengeteg színben. További előnye, hogy könnyű súlya miatt az ácsszerkezet megépítésénél jelentős anyagmegtakarítással lehet számolni. Hajlíthatósága, rugalmassága révén bonyolult formájú tetők esetén is könnyű velük dolgozni, a gerincek, hajlatok, íves tetőablakok és falszegélyek könnyűszerrel és temérdek segédanyag, bádogosmunka megtakarításával kialakíthatóak.
A munkálatok közben képződő hulladék elenyésző, ráadásul a pormentes tetőtér kialakításához sincs szükség alátétfóliára, hiszen sem hó, sem víz, sem por nem jut be a zsindely alá. Hőállóságát tekintve azonban már nem elégít ki minden kívánalmat, nem véletlen, hogy elsősorban a hűvösebb éghajlatú Kanadában és Észak-Amerikában elterjedt.
Mifelénk azonban több a napsütés, nagyobb a hőmérséklet-ingadozás, ezért hőtáguláskor a zsindelyfedés könnyen elmozdulhat, felpúposodhat, felszakadhat. A zsindelyeknek továbbá nincs önálló tartásuk, ezért deszkázatra vagy OSB építőlemezekre kell rögzíteni őket, hogy egymással és az öntapadó bitumenrészekkel összeolvadjanak. A zsindely hosszútávú tartósságáról ugyanakkor itthon nem sok mindent tudunk elmondani, ugyanis mindössze tíz-tizenöt éve jutott el Magyarországra.
Szakkifelyezések:
Bélfoltok: A faanyag sejtszövetében bélszerű, szabályozatlan elszíneződésű csíkok, amelyeket a fa növekedése során a rovar támadások okoztak.
Erezet: A fűrészáru felületén a rostok irányát, méretét, elrendeződését, megjelenését és minőségét jellemzi. A fűrészáru egyenes erezete azt jelenti, hogy a rostok és más hosszirányú elemek a deszka vagy palló tengelyével párhuzamosak.
Felületi repedések: A faanyag felületén, a teljes keresztmetszeten nem áthatolóan, a rostok hosszirányú szétválása. A felületi repedéseket a szárításnál fellépő húzó feszültség eredményezi.
Fülledés: A faanyag tartalmat lebontó gombatámadás (egyéb szakkifejezések: a korhadás és revesedés).
Geszt: A korosodással a faanyag belső rétegeiben a sejtek elhalnak, s a sejtfalak színező, gesztesítő anyagokkal telítődnek. A geszt általában sötétebb mint a szíjács, de a faanyag két eltérő tulajdonságú része nem mindig különül el határozottan.
Hajlító terhelés legnagyobb munkája: A mintadarab állandó alakváltozással és kisebb nagyobb károsodással járó ütés elnyelő képessége. A legnagyobb terhelés munkája egy összetett szilárdságot és a hajlító igénybevételnél a faanyag szívósságát méri.
Hasadás: A faanyag rostjainak olyan elválása, amely az egyik felülettől a másikig áthatol (egyéb szakkifejezés: bütü repedések).
Húzószilárdság, rostra merőleges: A faanyag ellenállása a mintapálca szakadását eredményező, rostokon áthatoló erővel szemben. Nagyságát a sugár és húrirányú vizsgálatok átlaga adja.
Keményfa: A lomblevelű, lombhullató (zárvatermő) fákat jelenti. A kifejezés nem a faanyagok keménységére utal.
Keménység: Általában a faanyag benyomódással szembeni ellenállását jelenti, mérésére a Janka-féle módosított keménységvizsgálati eljárást használják. A keménységi szám azt az erőt jelenti, amellyel egy 11,284 mm (0,444 inch) átmérőjű acélgolyót az egyenlítőjéig nyomunk a faanyagba. Értéke az átlagos sugár- és húrirányú benyomódást mutatja.
Méretállandóság: A faanyag keresztmetszetének nedvességtartalom változás hatására bekövetkező méretváltozását (zsugorodás, dagadás) jelenti.
Mézgatáska: A faanyagban a gyanta vagy mézga túlzott felhalmozódása.
Nedvességtartalom: A fában lévő víz súlya, amit az abszolút száraz faanyag súlyának százalékában fejezünk ki.
Nyíró szilárdság, rostirányú: A faanyag azon ellenálló képessége, amely a belső részében rostok mentén az egyik rész másikhoz viszonyított elcsúszását megakadályozza.
Nyomószilárdság, rostirányú: A rostokkal párhuzamosan tartósan ható legnagyobb nyomóerő, ha a próbatestek hosszának és legkisebb méretének aránya kisebb mint 11.
Nyomószilárdság, rostra merőleges: Az arányossági határon mért erő. Ehhez a szilárdsági tulajdonsághoz nem határozható meg a legnagyobb erő.
Rajzolat: A faanyag felületének mintázata, amelyet az évgyűrűk, a bélsugarak, a göcsök, a rostok szabályostól való eltérése, az összefonódásuk és hullámosságuk eredményez.
Rugalmassági tényező (modulus): Egy feszültség típusú képzett érték, amely azt mutatja meg mekkora erő kellene ahhoz, hogy a próbadarab eredeti hosszának kétszeresére nyúljon vagy felére tömörödjön. Az egyes fafajok rugalmassági tényezőjét MPa-ban (N/m2) adják meg, a vizsgálatokat kis keresztmetszetű, szárított hibamentes mintadarabokon végezték.
Súly: A száraz faanyag súlya a levegővel töltött sejtüregek és a faanyag tartalom arányának függvénye.
Sűrűség: A térfogategységre jutó súly. A sűrűséget, a kor, a fafajok késői pásztájának és a gesztjének aránya befolyásolja.
Szakítási együttható (modulus): A rúd behajlása azt a maximális teherviselési kapacitást mutatja, amely arányos a fafajtól függő maximális erő terheléssel. A szakítószilárdság egy olyan elfogadott szilárdsági kritérium, amely nem valódi feszültség, mivel a számításához alkalmazott képlet csak a faanyag rugalmassági határán belül érvényes.
Szíjács: A faanyag kéreghez közel eső külső része. A szíjács általában világosabb mint a geszt.
Színező: Azok az anyagok, amelyek a fának színt adnak.
Szövetszerkezet: A faanyag alkotóelemeinek egymáshoz viszonyított nagysága és eloszlása. A nagy alkotóelemeket a durva, markáns, míg a kicsi, egységes alkotóelemeket finom, egyenletes jelzőkkel határozzuk meg.
Tömörség: A faanyag relatív súlyának és a faanyag tömegével egyenlő víztömeg súlyának viszonya. A faanyag tömörsége rendszerint a nyers és az abszolút száraz tömegen alapul.
Ütő-hajlító szilárdság: Az ütő hajlító szilárdság vizsgálatánál egy adott súlyú kalapácsot ejtenek egy tartóra, az ejtési magasságot folyamatosan addig emelik, amíg a tartó eltörik vagy a tartó behajlásának ívmélysége nagyobb vagy egyenlő 152 mm-rel (6inch). Az ejtési magasság maximuma vagy a törést okozó magasság egy olyan viszonyítási érték, amely azt mutatja, hogy az arányossági határ felett mekkora ütőerőt képes a faanyag még csillapítani.
Vetemedés: A fűrészáru eredeti alakjában a száradás során bekövetkező változások. A vetemedés formái: teknősödés, gödrösödés, íveltség, görbeség és csavarodás.
Zsugorodás (összeaszás): A rost telítettségi pontról (25-27%-os nedvességtartalom) leszárított faanyag méretcsökkenése. Értékét a nyers mérethez viszonyítottan adjuk meg.
|
|
|
